2013. január 11., péntek

A Legfőbb Választás (Az Isten Útja vagy Sátán és háttérhatalom útja)

Sakk sokk...
Annak ellenére, hogy emberként (látszólag) szinte folyamatos választásra vagyunk ítélve életünk történéseit illetően, mégis a legfontosabb választás lehetősége – talán pontosan ezért – így el van rejtve előlünk. Mint teremtménynek, természetesen nincs lehetőségünk megválasztani Teremtőnket, azonban köszönhetően szánalmas és szerény intelligenciánknak és befolyásolás szempontjából (is) gyászosan ellenállás-képtelen „szerkezetünket” vitathatjuk létét, sőt letehetjük voksunkat annak legfőbb tagadója (másik „urunk”), a Sátán (vagy ha úgy jobban tetszik, az általa létrehozott és háttérből irányított „ál-értékrendje”, kontraszelektív hierarchiája, „elitje”, és „értelmiségének tudása”) mellett.

Azok tehát, akik eleve (elvből) nem vesznek tudomást sem az Istenről, sem a Sátánról, azokat ez utóbbi csellel szerzi meg magának. A Sátán szolgálata kezdetben talán kényelmes, sokszor „visszautasíthatatlannak” tűnik, kecsegtető – mert hát ígérni azt nagyon tud –, a valódi ára azonban még a banki apró betűsöknél is titkoltabb és veszedelmesebb, nevén nevezve az örök kárhozat, amiről emberként csak halvány sejtéseink lehetnek – azok is többnyire tévesen alulmúlják –, illuminátusok és egyéb „bennfentesek” azonban előfordul, hogy kapnak belőle ízelítőt (de erről talán majd később). Tekintve az emberként kapott (a többi ránk ható Erő szempontjából) szánalmas lehetőségeinket, nem mondom, hogy könnyű felismerni (vagy fel lehet-e egyáltalán eseteiben) milyen input honnan jön, hiszen a kísértés általában nem egy bojtos, farkát lengető piros patás képében fog vigyorogva becsöngetni a bejárati ajtón (nem elfelejtve, hogy már „tudatunkra” ébredésünk előtt is nyakig benne voltak sorsunk alakításában). 

 A végelszámolásnál azonban a Teremtő „bírósága” – mely nem szorul korrupt szakértőkre, sem elmebeteg elmeorvosokra, sem alattomos politikai motivációkra, mégis – mindent fog tudni az eléje járuló lélekről – ezért itt, már a földön gyakran bevált hazugság sem fog tudni segíteni megítélésünkön – ill. nagy valószínűség szerint az is mindegy lesz, hogy az illető miért nem az Istent választotta célul, védelmezőül, vigaszul, fundamentumnak stb.? Ebben a választásban tehát a tartózkodás sem jó megoldás. A legnagyobb gond ebből kifolyólag – és így a legtöbb „teendő” is – azokkal van, akik nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni (mert eddig senki sem magyarázta el nekik), hogy ez a választás életük legfontosabb mozzanata, s bár valójában már előre eldöntetett, mégis az ő valóságukban ez határozza meg sorsuk kimenetelét:  

Felfogják-e az ISTENTés elfogadják-e a teremtésben betöltött szerepüket?



Isten szolgálatát Akarni, aztán pedig Tanulni kell. Betartani a szabályokat, fel és beismerni, majd alázattal megbánni a bűnöket, majd kérni a segítséget a javuláshoz, tisztuláshoz… Az Áldást! Ennyire „egyszerű”, de amíg nem érzünk erre valódi késztetést – tűnjön az kezdetben bármilyen halványnak és elesettnek –, az előbbiekre, sajnos, úgysem leszünk (magunktól) képesek.

...

Az Isten áldásával és a Jézus Krisztusnak nevében, Ámen!

A HÍRHÁTTÉR-en publikálva: 2013.01.10. Budapest

Domján Tibor (Politikai üldözött és Supertitkolt Keresztyén Újságíró, emberjogvédő, Világszintű Echelon-Leleplező, minden magyarok Első és a bolygó Legmélyebb HAARP- és Elmetechnológiai Filmjeit Rendező Média Munkatársa, minden magyarok egyik legüldözöttebb és legbetiltottabb Újságírója)


Nincsenek megjegyzések: