A már több mint három éves anyagok között kutakodva találtam ezt a tartalmas kis összeállítást, melyet nem szeretnék kommentálni.. rábízom az olvasóra, döntse el mennyire helytálló az információ, akár a mostani közállapotokat tekintve?! Az anyag teljes terjedelemben olvasható, mindössze néhány képpel egészítettem ki.
"Van egy alapvető probléma, amit jó lenne tisztába tenni:
Sokan azért, hogy jobban kihangsúlyozhassák a jelenlegi közélet korrupt, kleptokrata és lezüllödt állapotát, szüntelen úgy fogalmaznak, hogy a jogállamiság és a demokrácia a korrupt hatalom miatt megszűnt létezni.
 | |
| Valójában mind így néz ki... |
És itt a gond; mert nem megszűnt létezni, hanem eddig ebben az országban korrupt hatalomról a médiában beszélni sem lehetett! Nem megszűnt a jogállamiság, hanem az soha nem is létezett, csak erről nem mert beszélni korábban senki! Továbbá: jogállamiság nemcsak itt nem létezett, de az soha, sehol nem jött létre a Föld bolygón! Mint azt mondani szoktam: amíg ember vagy emberszerű lények irányítják ezt a bolygót, nem is lesz demokrácia soha, sehol.
Ez egy evidens igazság, jó lenne, ha ezért eképpen is hirdetné és közölné mindenki.
Egyébként engem 2000-2001-ben még azért akartak kicsinálni, mert nyíltan, ismerőseim között – pedig akkor még nem is az Interneten! – bíráltam az NBH-t. Mennyit változtak azóta a magyar közállapotok! Igen, abban az időben tabutéma volt az NBH-t akármilyen, akár szűkebb körben bírálatnak alávetni. Aki megtette, könnyen az életével fizetett ezért!
De lépjünk tovább, és frissítsük csak fel az emlékeinket, miket rejtegetnek a politikusgárda és a csak a nevükben rendszerváltó lobbik a magyar lakosság elől!
2003-ban még olyan buták voltak a magyarok, hogy semmit abból, amit ma minden pancser is tud állami korrupcióról, rendőrbűnözésről, titkos információgyűjtésről, lehallgatásokról, nanotechnológiai módszerekkel készült betechnikázásokról, N. Lászlók meggyilkolásáról, nem tudott senki, aki pedig tudta, az hallgatott. A magyarok olyan ostobák voltak, hogy aki ezekről akármit(!) beszélt, annak nem hittek el szinte semmit, mert a kispolgárok “hitélete” abban állt, hogy mit mond be a televízió. És amit nem mondott be a televízió, azokról hiába tudtunk mind, a pofára ejtett lakosság – ha az Interneten mondták neki – szerencsétlenségére nem hitte el! Ma már annyian beszélnek azokról a dolgokról, amiket korábban senki nem hitt el, hogy egyáltalán létezhetnek, hogy a napi természetes diskurzusok részévé vált.
Az NBH olyan volt ebben az időben (2003-2004-ben is), mint egy szent tehén, amit bírálni sem volt szabad senkinek. Nem is merte megtenni senki. Én már akkor írtam, hogy miféle ország ez, amelyik a titkosszolgálatokat úgy állítja be, mintha azokon folt nem lenne? Akármilyen szűk körben írtam ezt le – nemhogy aztán az Interneten -, komoly üldözés ért ezek miatt a gondolatok miatt, amik ma már természetesek. Ma pedig már orrba-szájba mindenki úgy szidja az NBH-t is, mint a bokrot.
Nem a gőg íratja le velem, hanem a ragaszkodás a tényekhez: ezekben is, mint számos prognózist és igazsághirdetést tekintve, több esztendővel megelőztem a magyarságot, akár politikusokról, akár újságírókról, akár ügyvédekről, ügyészekről, kompetens vagy teljesen kívülállókról van szó. Szakavatott személyek szokták mondani, hogy nekem kicsi az Internet, és megelőzöm a kort, amelyben élünk.
Emlékszem úgy fél évtizeddel ezelőtti olyan pártfogó megjegyzésre, ami azt közölte, hogy az Interneten tudatosan fogalmazok egyszerűen, hogy mindenki megértse és felfogja. Ezt valóban állandó tudatossággal tettem (ma már csak némileg). Ugyanis a magyarok olyannyira egyszerűek és rossz szövegértelmezők voltak, hogy az összetettebb mondatok értelmét nem tudták megérteni. A hosszabb vagy összetettebb mondatokat egyszerűen nem voltak képesek értelmezni. Ma is rövidítem a mondataimat, kerülve az idegen szavak használatát, de messze nem annyira, mint ezt abban az időben tettem.
A magyarokkal volt egy nemzetközi háttéralku, hogy a feljelentéseket sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, sem Hágában nem kell figyelembe venni, hanem úgy tehetnek – ha olyan személy írja azokat, akit egyébként szeretnének elhallgatni/elhallgattatni vagy kimondottan likvidálni (tehát nemzetközi egyezség keretében) -, mintha azok a feljelentések sosem születtek volna meg.
Velem is így történt. Még csak nem is válaszoltak nyíltan szinte soha, egyetlen olajügyben, állami bűncselekményben, gyilkossági ügyben kelt feljelentésemre, segítségkérésemre, de a politikai üldözés minden síkon és mennyiségben elért! Amiket pedig fórumokba leírtam, azokat a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény büntetendő és megtorlandó elkövetésével törölték az Index és az Origo fórumok jól tájékozott adminisztrátorai is.
Mára – hogy a lakosság elkezdett beletanulni sok mindenbe, aminek korábban a létezését sem hitte el – már pillanatok alatt válaszolnak egy feljelentésre, akár a Legfőbb Ügyészségnek, akár az RSZVSZ-nek, akár az ORFK-nak, akár a Legfelsőbb Bíróságnak, akár az Európai Parlamentnek, az euroombudsmannak, Brüsszelnek vagy Strasbourgnak küldi el az ember. Abban az időben nem így volt, hanem egy emberként mozdult az egész rendszer a feljelentők ellen, ha erről volt nemzetközi összakarat és megegyezés: a média nem állt velem szóba, a hatalom nem válaszolt, csak az NBH-n és gyáva kis senkiházi trógerek által mindenféle üldözés formájában, és ment korlátlanul a gyilkos szándékú lejáratás munkahelyen és környezetben egyaránt rendőrök, katonatisztek, orvosok, “szakértők”, újságírók és beavatott civilek által. Aki pl. franciaként vagy olaszként tett feljelentést Francia- vagy Olaszországban, annak válaszoltak, mert ott nem volt akkora a D-Notice (azaz az államilag vezérelt eltussolás, teljes csend vagy részleges elhallgatás, valamint kollektív dezinformáció terjesztés), és a lakosság kevésbé volt lebutítva a politikusok, a gazságszolgáltatás és a média által.
Ha viszont magyar írt feljelentést, s ha erről volt egységszándék, akkor viszont senki, semmire nem válaszolt. A helyi ügyészségek és az ORFK is úgy tettek, akárhány feljelentést írtam iszonyú súlyos bűnügyekben, mintha sosem kaptak volna semmit! A média ugyanígy járt el, azt leszámítva, hogy lejárató kampányaik hírei naponként elértek, akár az azóta is rivaldafényben virító Pálfy Istvánról, akár a később valami hallatlan bűnözői pofátlansággal és igénytelenséggel kormányszóvivővé választott bűnöző Batiz Andrásról van szó.
TEHÁT: nem felszámolták a demokráciát, hanem az soha nem is létezett. Annyi változott, hogy erről most lehet beszélni, és az emberek megértették még ezen a sötét, ostoba, és a közelmúltig valami éktelen szélsőségesen, valamint mesterségesen lebutított Magyarországon is, hogy nem működik a jogállamiság.
De még mennyi mindent nem tudnak!
Az ügyeimet lenyelő, az ellenem folytatott titkos információgyűjtéseket és megfigyeléseket kezdetben aláíró Dávid Ibolyáknak nem tetszik ez a folyamat, pedig ez az egyre nyíltabb kommunikáció és számos dolgot tekintve lakossági informálódás és tájékozódás a jövőben sem fog szűnni, hanem szélesedni és terjedni fog a magyarok között. Ez az út szükségszerű és elkerülhetetlen."
Molnár F. Árpád
Az Isten áldásával, a Jézus Krisztusnak nevében!
